Magyar Üzletasszonyok Egyesülete

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahelyváltást is tervez – derült ki a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder szeptember közepén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

A fizetésükkel elégedetlenek 28 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 34 százalék 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelőnek.

A fizetéssel való elégedettség nincs szoros összefüggésben azzal, hogy az illető kapott-e már év közben is béremelést, az elégedetlenek 44 százalékának ugyanis év közben is nőtt a fizetése.

A kutatás szerint az összes válaszadó 8 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 30 százalékkal kedvezőbb állásajánlatért pedig már 68 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat.

A válaszadók 62 százaléka számít arra, hogy romlik az anyagi biztonsága a következő hónapokban, 55 százalék azonban most sem érzi nehezebbnek a szakmájában történő elhelyezkedést, mint egy éve. A gazdasági realitások ugyanakkor megjelentek, egyre jobban érezhetőek kompromisszumok is a munkavállalói elvárásokban. Például az inflációt követő bérnövekedésnél a munkavállalók 67 százaléka már fontosabbnak tartja a munkahelyének biztonságát.

A válaszadók 58 százaléka jelezte, hogy ha jövőre nem emelkednek a juttatásai, akkor biztosan felmondana a munkahelyén. Az összes válaszadó 61 százaléka ugyanakkor megelégedne azzal, hogy 1-2 éves átmeneti időre az emelés egy részét nem anyagi juttatásként kapja, ha munkáltatója nehezebb helyzetben működik – derült ki a Trenkwalder 500 fős felméréséből.

Forrás:BKIK

Fenntarthatósági szemléletformálást célzó alprogramot indított kkv-k számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos vállalkozói mentorprogramjában, amelynek országos nyitórendezvényét Székesfehérváron tartották.

A Vállalkozz fenntarthatóan! című programot Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítója és tiszteletbeli elnöke indította el. Hangsúlyozta, a környezettudatos szemléletmód, a vállalkozások működésének zöldítése ma már a kkv-szektor számára is nélkülözhetetlen.

Jelezte, hogy a 2013-ban elfogadott fenntartható fejlődés nemzeti stratégiában minden gazdasági szereplőnek vannak feladatai, a kkv-knak is. Megjegyezte, hogy a hazai környezetvédelmi szabályozások és jogszabályok a világ élmezőnyében vannak, ezek végrehajtásában próbálnak segíteni a mentorprogrammal, „mert nem mindegy, milyen bolygót hagyunk gyermekeinkre és unokáinkra”.

Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy nem kizsákmányolással, hanem intenzív, környezettudatos fejlesztéssel lehetséges a fenntartható fejlődés megvalósítása. Ehhez új szemléletre van szükség, amiben mindenkinek megvan a felelőssége, így a vállalkozóknak is.

Mezősi Balázs, az MKIK szakmai vezetője elmondta, hogy a fenntarthatósági vállalkozói szemléletformálás program mentorvállalatok és szakértők tudására építve, ingyenesen, minimális adminisztráció mellett nyújt tananyagokat, mentorálást és céglátogatási lehetőséget a kkv-k számára, melynek keretében tudást és tapasztalatokat szerezhetnek, fenntarthatósági akciótervet készíthetnek. Kiemelte, hogy a programban való részvétellel értékes Ginop Plusz többletpontok szerezhetők. A program júniusban indul, a jelentkezés folyamatos.

A fenntarthatósági vállalkozói szemléletformálás elsődleges célja, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat arra ösztönözze, hogy mindennapi működésükbe integrálják a fenntarthatósági szempontokat. A most induló program keretein belül e cél elérését tematikus mentorálás, egy kifejezetten a kkv-szektor számára készült, ingyenes e-könyvként elérhető Fenntarthatósági kézikönyv, céglátogatási lehetőségek, valamint szakmai tanácsadók, illetve egy tapasztalt vállalkozókból álló mentorhálózat, valamint a résztvevők egymás közti tudásmegosztása is elősegíti.

A fél éven át tartó program során többek között olyan tématerületeken bővíthetik ismereteiket a jelentkezők, mint a környezettudatos működés gazdasági előnyei, a környezeti fenntarthatóság, a különböző minősítések, tanúsítványok és azok előnyei, integrálása, költségei, valamint az uniós és hazai stratégiák, szabályozások.

(Forrás: MTI)

Forrás: kamaraonline.hu

A koronavírus ideje alatt a szokásosnál jóval több cég jött létre Magyarországon, de továbbra is kevés az új szereplő, a cégbirodalmak pedig tovább növekednek.

2021 december közepéig több mint 32 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, de közülük csak minden ötödik számít új szereplőnek. A többi új vállalkozás korábbi vállalkozásokhoz köthető vagy tulajdonosokon vagy címkapcsolatokon keresztül. Érdekes módon a koronavírus járvány sem törte meg a korábbi trendet e tekintetben, az elmúlt 2 évben hasonlóan alakult az új szereplők aránya, mint a járványt megelőző években – áll az Opten közleményében.

Az adatok alapján jelenleg az újonnan induló társas vállalkozások 57 százalékénak menedzsmentjében van olyan aláíró vagy tulajdonos, aki először tölt be hasonló szerepkört, 42 százalékukban minden tulajdonos és ügyvezető számít új szereplőnek, és csak 21 százalékuk olyan, amely sem címkapcsolattal, sem személyi kapcsolattal nem köthető korábbi vállalkozáshoz.

A 2020/2021-es adatok azért számítanak meglepetésnek, mert ebben az időszakban a járványt követő gazdasági bizonytalanságnak köszönhetően sokan kerültek kényszerpályára. Válságidőszakban jellemzően több a teljesen új vállalkozó, amely jellemzően alkalmazotti szerepkörben dolgozott korábban. Az a tény, hogy az új szereplők aránya az elmúlt 2 év során nem változott jelentősen, azt jelzi, hogy a munkavállalók vállalkozói irányba terelődése kevéssé volt jellemző, ha kényszerpályára is került valaki, az inkább korábbi vállalkozó lehetett.

Ha a tendenciától függetlenül nézzük az arányokat, megállapítható, hogy nagy részben a magas hazai cégfluktuációnak köszönhető, hogy kevés az új szereplő.

Az újonnan induló vállalkozások várható élettartama viszonylag alacsony, gyorsan cserélődnek a piac szereplői, de a cserélődés inkább csak a vállalkozások szintjén jelenik meg, maguk a vállalkozók és ügyvezetők új vállalkozásoknál folytatják munkájukat.

Még érdekesebb a kép, ha azt nézzük, mennyire szövevényesedik a hazai cégbázis. Az adatok alapján ugyanis egyre több azon vállalkozók száma, amelyek közvetlenül irányítanak számos vállalkozást. Jelenleg több mint 50 ezer vállalkozónak van közvetlen befolyása legalább három vállalkozás felett, a legalább 5 vállalkozáshoz köthető személyek száma megközelíti az 5 ezer főt, de a 10 feletti vállalkozói kapcsolat is 900 főnél jár már. A leglátványosabban ez utóbbi szegmens növekszik, 1 év alatt több mint 80 fő lépett be a 10 feletti céget irányító szegmensbe, míg a korábbi években jóval alacsonyabb volt ez a növekedés.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a számok csak a közvetlen befolyást jelentik, a közvetett befolyásokat is számolva ennél még nagyobb számokkal találkozhatunk. Azon személyek száma, amelyek közvetett módon több mint 5 vállalkozást irányítanak mára már meghaladja a 11 ezer főt, de a 10 céget közvetetten birtokló személyek száma megközelíti a 4 ezer főt!

Jelenleg a tulajdonosok, ügyvezetők 79 százaléka csak 1 vállalkozásban rendelkezik befolyással, ami szintén azt mutatja, hogy a cégalapítások többségében a korábbi cégből történő kiszállást jelentik, vagy a cég teljes magára hagyásával járnak együtt. A frissen alapított cégek esetében az alapítók, aláíró magánszemélyek átlag életkora 41,3 év, ami szintén azt jelzi, hogy nem a friss pályakezdők öntik el a piacot új cégekkel. A cégalapítók átlagéletkora lassan ugyan, de még növekszik, azonban a tendencia alapján 41,5 év környékén be fog állni. A 2000-es évek elején még 40 év alatt volt a cégalapítók átlagéletkora, amely valamelyest eltolódott 2021-re, de nem növekszik tovább, vélhetően sokáig 41-42 év körül fog maradni a cégalapítók átlagéletkora.

Forrás: penzcentrum.hu

Húsz év szünet után idén szeptemberben újra elindult a papírgyártás és feldolgozás nappali szakképzése Magyarországon, Dunaújvárosban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vajda-Papír együttműködésében.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a szakképzés átalakítása megfelelően szolgálja az Ipar 4.0 stratégia gazdaságfejlesztési irányait azzal, hogy minőségi, képzett szakemberek állhatnak a gazdaság szolgálatába. Kiemelte azt is: az új papíripari képzés karrierlehetőséget biztosít Dél-Dunántúl régió fiataljainak.

Megjegyezte, a Szakképzés 4.0 stratégia főbb pilléreinek köszönhetően az oktatás szerkezetileg, tartalmilag és módszertanilag is megújult, sokkal inkább illeszkedik a piac, a vállaltok igényeihez, amelyek szervesen és rugalmasan épülnek be a képzésbe. A változás nem csak a diákoknak, a leendő munkavállalóknak jó, de a duális képzésben részt vevő cégeknek is, amelyek amellett, hogy jelentős adókedvezményt kapnak a tanulók után, a legfrissebb technológiákhoz és a vállalati igényekhez legjobban illeszkedő tudással rendelkező fiatalokat szerezhetnek meg a munkaerőpiacon, amivel jelentős hatékonyság- és versenyképesség növelést érhetnek el.

Hozzátette: országszerte egyeztetett a kamarákkal és a piaci szereplőkkel a vállalatok szerepéről, lehetőségeiről a megerősített szakképzési rendszerben. Hangsúlyozta azt is, hogy a megújult rendszerben a tanulószerződést szakképzési munkaszerződés váltotta fel, és a duális partnerek tanulónként akár havi 250 ezer forint összegű adókedvezményben részesülhetnek, a tanuló pedig, mint a vállalat munkavállalója a korábbi juttatásoknál lényegesen magasabb, havi 100 ezer forintot elérő munkabérhez juthat. A munkáltatót ebben a körben szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli. A megújult szakképzés sikerét jelzi az is szavai szerint, hogy az előző tanévhez képest 10 százalékkal nőtt a szakoktatásba felvettek száma.

Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a szakképző iskola piacképes tudást kínál, a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt: a tanulók vállalati környezetben, akár leendő munkáltatójuknál tanulhatnak, gyakorolhatnak. Hozzátette, hogy a cég számára is eredményes az együttműködés, hiszen a papíriparban is gyorsan változik a technológia, ma már egyre inkább kreatív, gondolkodó, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó munkavállalókra van szükségük. Az újrainduló szakképzés nélkülözhetetlen egy olyan gyorsan bővülő piacon, ahol évről évre látványosan nő a hozzáadott érték, a GDP-hez való hozzájárulás, a foglalkoztatottak száma és a befektetések értéke – hangsúlyozta.

„Ezért döntöttünk úgy, hogy a kamarával és a minisztériummal szoros együttműködésben egy új, a papírgyártás és -feldolgozás témakörére kiterjedő nappali oktatási rendszerben indítható képzést állítsunk össze: részt vettünk a tanagyag kidolgozásában, majd folyamatos aktualizálásában, és gyakorlati helyet, illetve később munkalehetőséget biztosítunk a képzésben részt vevőknek” – mondta.

Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum főigazgatója arról beszélt, hogy az ITM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egyre több szakmában indul újra a piaci igényekhez igazodó szakképzés a régióban. Ez erősíti a térség gazdaságát, vonzerejét és oktatási potenciálját is.

Marczona Tamás, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégium igazgatója történelmi pillanatnak nevezte az 5 éves, nappali tagozatos képzés elindítását, amelyben a tanulók már papírgyártó és -feldolgozó technikusi végzettséget is szerezhetnek.

(Forrás: MTI, fotó: Vasvári Tamás)

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások járvány utáni újraindulásához 587 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amihez még hozzájön 2000 milliárd forintnyi államilag támogatott kedvezményes hitel és tőkekonstrukció – mondta György László, az Innovációs és Technológiai (ITM) minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján.

Kiemelte: a vállalkozás-fejlesztési program most indul, az első 100 milliárd forint értékű pályázatot pénteken hirdetik meg.

Megújult a vállalkozás-fejlesztés eszköztára, ennek köszönhetően a következő másfél évben annyi társaságnak tudnak segíteni, amennyit a fejlesztéspolitika az elmúlt 30 évben elért – mondta György László.

Az államtitkár jelezte, hogy a beruházás-ösztönző pályázatok átfutási ideje 45-60 napra rövidült a korábbi 3-5 hónapról, és az odaítélt támogatások 100 százalékához előlegben hozzájuthatnak a társaságok.

A minisztérium szolgáltatásokkal is segíti a vállalkozásokat abban, hogy a forrásokat a leghatékonyabban költhessék el, azokból minél többet a jövő technológiáira fordítsanak. Csak így lehet megőrizni a munkahelyeket és újakat teremteni azok mellé, illetve növelni a béreket – mondta.

„Aki most nem fektet be a digitalizációba, az lemarad” – fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a kormány 2010 óta patrióta politikát folytat, ami azt jelenti, hogy minden olyan vállalkozást segít, amely Magyarországot otthonának tekinti.

György László emlékeztetett arra, hogy megváltozott világgazdaságba rendeződik vissza a magyar gazdaság az újraindítás után, be kell rendezkedni az önellátásra számos területen. Utalt arra, hogy a gyorsan változó technológiai környezet kihívásaira többek között képzésekkel lehet jó választ adni.

A rendelkezésre álló források felhasználásában az ITM 500 ezer hazai vállalkozásnak kíván segítséget nyújtani a vali.hu oldalon keresztül személyre szabottan – mondta György László, aki a konferencián be is mutatta a portál működését.

(Forrás: MTI/ITM)

Forrás: Kamaraonline