GDPR: hatályba lépett az Info törvény módosítása

2018. július elsején hatályba lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása. A jogharmonizációs célt kitűző jogszabály néhány, az európai adatvédelmi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz – hívja fel a figyelmet dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, az RSM Legal | Szűcs & Partnerei Ügyvédi Társulás vezetője.

Nem lesz elég az Info törvényt használni

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény („Info törvény”, 2011. évi CXII.) a 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet („GDPR rendelet”) előírásainak eleget téve kijelölte azt a szervezetet, amely a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében gyakorolja. A választás nem okoz különösebb meglepetést, ugyanis a kijelölt hatóság továbbra is a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság lesz – kezdi friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, az RSM Legal | Szűcs & Partnerei Ügyvédi Társulás vezetője.

A felügyeleti hatóság kijelölésére vonatkozó szabályozás arról is rendelkezik, hogy a Hatóság a GDPR-ban megjelölt hatásköröket gyakorolja. Emellett azonban az Info törvény hatóságra vonatkozó eljárási szabályai – kisebb pontosításokat leszámítva – gyakorlatilag érintetlenek maradtak. Mindez azt is jelenti, hogy a NAIH hatáskörének mérlegelése során nem lehet kizárólag az Info törvény rendelkezéseire támaszkodni, a GDPR szövegét is figyelembe kell venni.

Tekintettel a GDPR rendeleti jellegére, amely közvetlenül alkalmazandó uniós norma, a hazai jogba történő részletes átültetésére alapvetően nincs szükség, ugyanakkor megmarad egy bizonyos fokú kettősség, ami esetenként bizonytalanságot eredményezhet!

Bírságolhat is a hatóság meg nem is…

A módosító jogszabály vélhetően legjelentősebb rendelkezése az, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a Hatóság elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedhet.

A rendelkezés követi a korábbi kormányzati kommunikációt, ugyanakkor nem teljes egészében ugyanazt a szabályt tartalmazza, mint a KKV törvény. Utóbbi alapján kis- és középvállalkozások esetén első esetben előforduló jogsértés esetén – adó, vám, illetve felnőttképzési tevékenység ellenőrzése kivételével – bírság helyett figyelmeztetést alkalmaznak a hatóságok. Az Info törvény módosítása alapvetően a GDPR keretei között maradva nem zárja ki a bírság alkalmazhatóságát első alkalommal történő jogsértés esetén sem. Azt írja elő csupán, hogy ilyen esetben elsősorban figyelmeztetést kell alkalmazni. Az általános megfogalmazás alapján ugyanakkor ez a rendelkezés nem csak a KKV-re, hanem minden vállalkozásra alkalmazandó. Mindemellett a GDPR által előírt, a jogsértés teljes körű vizsgálata alapján történő szankcionálás lehetősége, illetve kötelezettsége irányadó marad.

Büntetőjogi módosítások

A jogharmonizációs célú módosítás hatályba lépését megelőző napon büntetőjogi vonatkozása miatt egyéb rendelkezések is változtak az Info törvényben.

Ennek keretében a törvény a továbbiakban a hatóság jelentése és egyes adatok megismerhetősége kapcsán nem titkosszolgálati eszközökre, hanem a titkos információgyűjtés folytatására és leplezett eszközökre hivatkozik. A megfelelő eljárás kezdeményezéséhez pedig már nem szükséges az alapos gyanú, hanem elegendő a gyanú fennállása is.

Forrás: kamaraonline.hu

Zsabka Zsolt: A most vállalkozóvá váló generáció mentorálása az egyik fontos feladatunk

Szeptemberben harminc budapesti nagy cégnél tárgyalok – mondja Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának újonnan megválasztott elnöke a KamaraOnline-nak adott interjúban. A Diagramma Zrt. elnök-vezérigazgatója fontosnak tartja a fiatalítást, egy mentor program elindítását, a példamutatást és a személyes kapcsolatok erősítését a vállalkozókkal.

Zsabka Zsolt hivatalba lépésének második napján válaszolt a KamaraOnline szerkesztőjének kérdéseire. Az elnöki iroda sarkában ott a tábla, rajta az előző napi megbeszélésen felvázolt feladatok sorakoznak. Zsabka úr vizuális típus: szereti látni az alapstruktúrát. Azt is mondja: nem csak szavakban hirdeti, hogy az ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Amúgy saját pénzből vásárolja a vendégnek kínált kávét és ásványvizet, s nem mellékesen a kánikulában is ezerrel pörög.

Hány vállalkozás tartozik az Ipari Tagozathoz, s közülük mennyi a kamarai önkéntes tag?

– A vállalkozásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara regisztrálja, eszerint 47 121 fővárosi cég tartozik hozzánk. Ők azok, akiknek fizetniük kell az évi 5 ezer forint regisztrációs díjat. Igaz, ebben a számban nincs benne mindenki, mert vannak, akiket nem köteleznek regisztrációra. A BKIK Ipari Tagozatának jelenleg 829 önkéntes tagja van, ez a Tagozathoz tartozó vállalkozások 1,7 százaléka. Az a tervem, hogy 2019 júniusáig legalább 2 százalékra nőjön az arány. A cél az, hogy egyre jobban hasonlítsunk a német mintához, Németországban ugyanis a vállalkozások 35 százaléka tagdíjat fizető kamarai tag. Nem véletlenül van ott komoly súlya a kamarának: megvan a kellő erő ahhoz, hogy egy törvénymódosítási javaslattal álljanak elő. Ezzel szemben a BKIK-nál arányaiban sokkal kevesebb az önkéntes tag, ami részben az elmúlt néhány év viharos időszakainak is tulajdonítható. Bízom viszont benne, hogy ezt a korszakot végleg lezárhatjuk, és mostantól csak a fejlődésre koncentrálhatunk.

– Szerepel a tervek között az Ipari Tagozathoz tartozó cégek pontos feltérképezése?

– Hosszú távra tervezünk, az első lépések között szerepel a cégek megismerése, valamint az, hogy a tisztségviselőink a saját ismeretségi köreikben toborzásba kezdjenek. Ha a cégek nem jönnek maguktól, akkor majd mi megyünk el hozzájuk. A munka megszervezését már elindítottam. Jártam a Főpolgármesteri Hivatalban dr. Varga Zsolt önkormányzati főtanácsadónál, akinek az ajánlásával szeptemberben felkeresem a fővárosi tulajdonban lévő harminc legnagyobb céget.

– Kemény hetek lesznek…

– Az elnöki munkámat szolgálatnak tekintem, a tagok megbízásából és társadalmi funkcióként végzem, s mindent megteszek, hogy eredményesek legyünk. Hogy kemény hetek jönnek? Szeretem, amit csinálok: a szombatokat is beleértve napi 14-15 órát dolgozom, terhelhető vagyok. Úgy gondolom, a tagjaink érdeke, hogy közelebb kerüljenek a budapesti nagyvállalatokhoz, megismerjék a működésüket, igényeiket, hogy később akár alvállalkozóként dolgozhassanak nekik. Természetesen azt is megkérdezem majd a nagyobb cégektől, hogy miért nem önkéntes tagjai a BKIK-nak, mert egy részük most nem az. Ennek oka kell, hogy legyen, hiszen korábban jó néhányan tagok voltak. A célom nem is lehet más, mint hogy minél többen ismét azok legyenek. Szükségünk van minél több fajsúlyos vállalat tagságára, mert ez a kisebbeket is a tagságra ösztönözheti. A kamara a kisebbek és nagyobbak között kommunikációs platformot tud teremteni.

– Szerintem borítékolhatja a választ, hogy miért nem önkéntes tagok a nagy cégek.

– Nem borítékolni, hanem személyesen megkérdezni és hallani szeretném. Nyilván mindenkinek meglesz a válasza. Azt gondolom, ha egy sikeres Magyarországért és egy sikeres Budapestért dolgozunk, akkor össze kell fognunk, hiszen ugyanaz a célunk. Ha a gazdaságot még jobban fel akarjuk pörgetni, akkor a nagyoknak a budapesti kkv-kat minél nagyobb számban be kell vonniuk a közös munkába. Azt szeretném elérni, hogy a jövőben ne legyen olyan válasz: azért nem tag valamelyik nagy cég, mert a BKIK nem ad semmit. Ma néhányan esetleg a sajtóban olykor megjelenő negatív hírek alapján mérlegelnek, de ha azt fogják látni, hogy a kamaránál valódi szemléletváltás történt, valóban a vállalkozókat képviseljük, nem lesz okuk arra, hogy ne lépjenek be, sőt, érdekük lesz. Például ha munkavállalóra van szükségük, mi segíthetünk abban, hogy szakképzett embereket foglalkoztathassanak. Ha meg beszállítókra, akkor a kamarának a beszállítói oldalt kell erősítenie.

– A Tagozat többi vezetőjének is lesz hasonló feladata? Ők is felkeresnek cégeket? Mindenkinek hoznia kell néhány új tagot?

– Meggyőződésem, hogy a példamutatás nagyon fontos a munkánkban. Aki ténylegesen tenni akar a másikért, annak felesleges előírni, hogy „hozzon be” új cégeket. Mindenki tudni fog arról, hogyan dolgozom. Látják majd, hogy az elnökük elmegy a cégekhez, tárgyal velük, erről jelentésben beszámol, s mindez motiválja majd őket. Tájékoztatni fogok a megbeszéléseimről, pontosan tudni fogják, hogy például mit intéztem a BKK-nál. Nyitott vagyok, és mindenkitől elvárom, hogy ő is nyitott legyen. Soha nem azt nézem, hogy mi miért nem sikerül, hanem azt: mit kell tennem, hogy sikerüljön. Ha valaki elmondja majd, hogy miért nem akar belépni, meg kell oldanunk a problémáját.

– Az Ön cége, a Diagramma Zrt. mikor lett a BKIK önkéntes tagja?

– 2017-ben. De van több vállalkozásom, amelyek már korábban beléptek.

– Hogyan kezdődött pályafutása a BKIK-nál?

– Mentorom és példaképem, dr. Vadász György 2015-ben kért meg arra, hogy kezdjek dolgozni a kamaránál. Korábban alig tudtam arról, hogyan dolgoznak a BKIK-nál. Vadász úr meggyőzött, hogy itt a helyem – jöttem, ismerkedtem, tanultam. Ezért is tartom szükségesnek és szinte nélkülözhetetlennek az Ipari Tagozatban egy mentor program indítását, amellyel a fiatalokat közelebb hozhatjuk a kamarai munkához. Segítenünk kell másokat is, nem elég csak a saját cégünket gyarapítani, növelni a létszámot, a piaci lefedettséget és növelni a nyereségünket. Mindebből valamit vissza kell adni a társadalomnak. Mert azzal mindenki nyer.  Azt látom, hogy egyre többen gondolkodnak így – és nem csak a világ más tájain, hanem itthon is. Egyre több vállalkozó igyekszik segíteni a saját környezetében, akár a helyi iskola támogatásával. Nekünk feladatunk a most vállalkozóvá váló generáció támogatása, tanítása, mentorálása. A BKIK-nak kiváló kapcsolatai vannak egyetemekkel, a jövőben még többet kell a fiatalokkal foglalkoznunk. Koromból adódóan is – októberben leszek 37 éves – a fiatalítás híve vagyok.

– Önnek van már a kamaránál mentoráltja?

– Itt még nincs, de lesz, ahogyan van a cégeimnél is. Csapatjátékos vagyok, olyan vezető, aki nem hátulról ostorozza a többieket, hanem elől megy, az utat mutatva. Ha akadályba ütközünk, először én nézem meg, hogy miként vehetjük az akadályt a többiekkel közösen.

– Mikor indul a mentor program?

– Azt tervezem, hogy a feladatokat meghatározó első ülést még szeptember közepén megtartjuk. Hasonló gyorsasággal két, közösségépítő programot is szeretnék elindítani. Alakítunk egy sport bizottságot, hogy a szabadidőben együtt mozoghassunk, közben ismerkedjünk, beszélgessünk, érezzük jól magunkat. Tudom, itt is változtatni kell a szemléleten, mert a sportolásra, ami egészséget jelent, valahogy sokaknak nincsen ideje. De arra persze van, hogy egy sör mellett beszélgessenek… Nem csak egy korsó mellett lehet üzleti kapcsolatot építeni, hanem mondjuk, egy teniszmérkőzés után pihenve. Mi hozhat be egy fiatal vállalkozót a kamarához? Az, hogy tanulni szeretne, új üzleteket kíván kötni, de – meglátásom és tapasztalatom szerint – fontos a tartalmas kikapcsolódás is. Utóbbihoz kapcsolódik egy kulturális bizottság létrehozása. Remélem, hogy ezekből a tervekből jövő márciusra már valóság lesz közös színházi és koncertprogramokkal.

– A kikapcsolódás és a kapcsolatépítés másik terepe lehetne a Vállalkozói Klub. Működik ez egyáltalán a kamaránál?

– Tavaly már volt erre kezdeményezés, de nem járt sikerrel. Remélem, hogy lesz működő, életképes klubrendszer – hallottam már a tervekről –, de erről nem tisztem beszélni, mert ez a BKIK elnökének a hatásköre.

– Mivel lehetne a kamarai díjmentes szolgáltatások körét bővíteni?

– Először is azt kell elérni, hogy a jelenlegieket is megismerjék, és legfőképpen használják a regisztrációs díjat fizetők és az önkéntes tagok. Ez lenne mondjuk, az alap, mert azt nehéz megérteni, hogy a rossz szájízzel megfogalmazott kritika hangos az ötezer forint – nem mellékesen adók módjára behajtható – befizetése kapcsán, de arra már sajnos nem is veszik a fáradságot, hogy az ellenértéknek – ami jóval többet és a befizettt összegnek – utánajárjanak. Ez is komoly szolgáltatás, de természtesen mindig van helye és ideje a bővítésnek. Rengeteg példa van más szervezeteknél, cégeknél kedvezményes mobiltarifára, olcsóbb tankolásra. Ezek BKIK szinten elnöki és elnökségi hatáskörbe tartozó kérdések, amelyeken esetleg érdemes gondolkodni. Lássuk be, a kamarának is megvan a felelőssége, úgy kell kommunikáljon a vállalkozókkal, hogy mindenképpen eljusson hozzájuk az információ.  Az Ipari Tagozat viszont maga is tud olyan eseményeket, üzleti reggeliket, találkozókat szervezni, amelyek hasznosak a tagjainknak. Tartalommal kell megtölteni ezeket a programokat, mert korábban előfordult, csak azért szerveztek valamit, hogy kipipálhassanak egy feladatot. Már most is rengeteg ötlet van, hogy miről érdemes beszélgetni. Mondok egy friss példát: meg kell nézni, hogy egy budapesti cég miként kerülhet közel a BMW debreceni projektéhez vagy Paks 2 építéséhez. Aki eljön majd ezekre a programokra, annak jóval több információja lesz, versenyelőnybe kerülhet.

– Hogyan fogadják a nagy öregek a terveit, a lendületét, a rengeteg új feladatot?

– A nagy öregek fiatalon ugyanilyenek voltak, ugyanazt képviselték, amit most én képviselek. Azt azért tudnia kell, hogy a pörgés és a lendület nem egyenlő a kapkodással és a megfontolatlansággal! A tapasztalt, sokat látott kamarai vezetők és tagok véleményét ezután is ki fogom kérni, támaszkodom azokra, akik nálam jóval többet láttak ebben a házban és a világban.

– Mennyi ideje marad a cégeire?

– Amikor megkérdezték, hogy vállalnám-e az elnöki tisztséget, felmértem, hogy a jövőben a cégeim miként működhetnek. Azt gondolom, hogy normál menetben a céges és a kamarai munka aránya 80:20 százalék lesz, de érthető módon az első hetekben ez most fordítva van. Az elnöki teendőket egyébként nem kötelező munkaként fogom fel, élvezettel csinálom. Bár nyilván megterhelő, de attól vagyok teljes, hogy ezt a kettőt együtt csinálhatom. A kamarai munkát szolgálatként kezelem, ahogy kun/magyar őseim is szolgálatként élték meg a feladataikat.

– Fontos lenne egy kamarai minősítési rendszer kidolgozása, amellyel a tagok biztosabb háttérrel tárgyalhatnának partnereikkel. Kiépítenek ilyen „endorsment” típusú szisztémát?

– Éppen két éve annak, hogy Csoltó Gábor úrral elkezdtünk gondolkodni a kamarai „védjegyen”. Kamarai minősítéssel, ajánlással rendelkező cégekhez ugyanis sokkal nagyobb bizalommal fordulhatnának a megrendelők. Ha a kamarai taglétszám eléri a kritikus tömeget és a cégek is a súlyának megfelelően kezelik majd a kamarát, akkor erre a rendszerre mindenképp szükség lesz. A vállalkozók bizalmának elnyeréséért természetesen a kamarának is tennie kell. Az építőipari cégeknek már kötelező regisztrálni az MKIK-nál, de a helyi kamarai minősítő rendszer kiépítése ezen túlmutatna. A vállalkozásnak is érdeke, hogy ajánlják a szolgáltatását, ahogy a szolgáltatást igénybe vevőnek az az érdeke, hogy korrekt információk alapján tudjon dönteni. Ez a rendszer nem működhet uram-bátyám alapon, az ajánlási rendszernek profinak és megbízhatónak kell lennie, ebbe nem csúszhat hiba. Most, hogy tagozati elnök lettem, remélem több lehetőségem lesz ezeket a gondolatokat megvalósítani.

– Ön a New York-i Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara budapesti képviselője és elnökségi tagja. Ebből a kapcsolatból tudnak profitálni a budapesti cégek?

– Az amerikai piac iránt érdeklődő magyar cégeknek, legyenek exportőrök vagy importőrök, az első lépésektől tudunk segíteni.

– Elképzelhető, hogy a BKIK szerződést köt a New York-i Kamarával?

– Megfelelő előkészítés után javasolni fogom, hogy írjunk alá egy ilyen szerződést, hiszen a BKIK kapcsolata – a személyemtől függetlenül is – kiváló a New York-i Kamarával, s a hazai vállalkozásoknak ez hasznos lehet.

– A jó programok hírét és az információkat el is kell juttatni a tagoknak.

– Így van. Az Ipari Tagozat minden önkéntes tagja napokon belül levelet kap tőlem (már meg is kapta, nem?), amiben tájékoztatom a megválasztásomról és az elképzeléseimről. Kíváncsi vagyok, hogy hányan válaszolnak majd a 829 címzettből. Ezt követően lehet majd azon gondolkodni, hogy miként vonjuk be a munkába azokat, akik nem válaszoltak. Terveim szerint minden hónapban tagozati fórumot tartunk majd, amelyen beszámolunk a munkánkról és meghallgatjuk, hogy kinek milyen ötlete, esetleg gondja-baja van. A kamarát azzal lehet naggyá tenni, ha a hozzánk fordulóknak segítünk a problémáik megoldásában. Más fejével viszont nagyon nehéz gondolkodni, ezért fontos, hogy mindenki nyitott legyen. Fontosnak tartom a megjelenést a sajtóban, ehhez tartalmas, valódi hírekre van szükség. Itt még egyszer megemlítem a példamutatást. Ha azt látják a vállalkozók, hogy megkeressük őket, kíváncsiak vagyunk a munkájukra, a véleményükre, az életükre, annál nincs jobb ajánlólevél. Senkinek sem kell, hogy elhiggye, amit mi mondunk, hiszen sokszor, sok mindent hallottak már, de jöjjenek és nézzék meg, hogyan dolgozunk.

– Azt tapasztalom, hogy a kkv-k a legjobb esetben is legfeljebb két-három évre terveznek. Ön mennyi időre lát előre az Ipari Tagozatnál?

– Látnok én sem vagyok, de tervezni tudok. A hosszú távú stratégia kidolgozásakor nem választási ciklusokban gondolkodom. De a stratégia mentén az apró lépések tervezése legalább ennyire fontos. Tudnunk kell, hogy mit csinálunk az év végéig, például hogyan szerepeljünk a kamarai napokon, hogy csak egy példát említsek. Szeretném, ha a kamarai napokon minél több tagozati cégünk szerepelne, megmutatná magát, érdekes programot találna ki.

– A vállalkozók nagy része viszont egyáltalán nem akarja megmutatni magát, nem akar magáról beszélni…

– A kamara feladata, hogy olyan közeget teremtsünk, ahová szeretnek eljönni az emberek, mert hasznos a számukra és akkor majd beszélnek magukról. A BKIK gazdasági önkormányzat, nem cégként működik, a közös gondolkodásra és a közösen elért sikerekre viszont mindannyiunknak szüksége van. Viszont, ha valakit meg sem hallgatnak, az nem fog bejönni a kamarához, pedig nagy szükségünk van új gondolatokra és sok beszélgetésre.

– Az Ipari Tagozat a BKIK zászlóshajója lesz?

– Ez így túlzás, de mindenképpen szeretném, ha példaként tudnánk szolgálni a többi tagozat számára. És akkor akár zászlóshajó is lehetünk. Úgy érzem, jók az alapok. Egységes, masszív, ma már alapvetően egy irányba menő tagozattá váltunk az elmúlt években. Nekem ezt az örökséget kell tovább vinni – még több pluszt hozzátéve. A megválasztásomkor azt mondtam: legjobban azokat az embereket tisztelem, akik tudják, hogy olyan fákat ültetnek, amelyeknek az árnyékába ők sosem fognak leülni. Szerencsémre van néhány ilyen ember a kamarában.

forrás: kamaraonline.hu

 

Bőven van mit tanulniuk a kkv-knak digitalizációból

A magyar kis- és középvállalkozások 72 százaléka nem hajtott végre informatikai fejlesztést az elmúlt két évben – összegzi a T-Systems Magyarország csütörtökön Budapesten bemutatott reprezentatív kkv-kutatása.
A mintegy 800 magyarországi kkv-döntéshozóval készített kutatás szerint a cégek 25 százaléka költött az elmúlt 1-2 évben informatikai fejlesztésekre, 49 százalék a vállalkozása fejlettségét kielégítőnek tartja – mondta Fejes Zoltán, a T-Systems kis- és középvállalati megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Kaszás Zoltán vezérigazgató rámutatott: a kkv-k gazdasági súlya jelentős a magyar gazdaságban, ezért digitális felkészültségük az egész ország versenyképességére kihat.

Fejes Zoltán kiemelte: a kutatás szerint a magyar kkv-k optimistán látják az iparáguk és a cégük jövőjét, 44 százalék érzi stagnálónak a helyzetét.

Kitért arra, hogy a felmérés szerint a digitalizáltság Magyarországon erősen e-mail fókuszú. Ismertette: az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz 88 százalék telefont használ, 83 százalék e-mailt küld, míg a kkv-k 36 százaléka postai úton, illetve 69 százalék személyesen tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel.

A többség, 46 százalék szerint a legfontosabb kihívás az üzletszerzés, 42 százalék a költséghatékonyságot emelte ki, a kapcsolatok javítását mindössze 13 százalékuk.

A termékfejlesztést és a digitalizációval való lépés tartását 13-13 százalék nevezte kihívásnak.

A digitalizáció alacsony szintjére utal az is, hogy a kkv-k a számláikat még mindig nyomtatják és papír formájában iktatják, a teljesen papírmentes számlatárolás mindössze 7-8 százalékos. Online ügyfélszolgálattal, chat-es elérhetőséggel hatból egy vállalkozás rendelkezik.

A kisvállalkozások negyede, de még a nagyobbaknak is csak a fele végzett online beszerzést az elmúlt egy évben. Hétből csak egy vállalkozás tartaná hasznosnak vállalata szempontjából az elektronikus beszerzés bevezetését, de még ők sem fizetnének ezért havi díjat. Céges honlapja minden második vállalkozásnak van.

A kutatás kitért az informatikai biztonságra is, ami 84 százalék szerint fontos, ahogy több mint 80 százalék az IT-eszközökön tárolt adatok biztonságát is fontosnak tartja. Ugyanakkor a legfrissebb verziójú, biztonságos szoftverek használata csak minden második megkérdezett számára fontos.

Bár a cégek fontosnak tartják a biztonsági megoldásokat, a kiadásaikat megfontolják: 46 százalék alkalmaz ingyenes megoldást IT eszközök védelmére, 45 százalék a mobiltelefonra. A kkv-k 33-33 százaléka alkalmaz ingyenes megoldásokat az IT-eszközök és mobiltelefonok védelmére. Hozzátette: 75 százalék elégedett az informatikai infrastruktúrájával és az adatvédelemmel.

A kkv-k vezetői alulértékelik a lehetséges informatikai veszélyeket, mindössze 19 százalék tartja veszélynek és 16 százalék tart adatvesztéstől.

Magyarországon a tízfős kkv-k közül csak minden második döntéshozó hallott az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletéről (GDPR), a 20 dolgozó feletti cégek vezetői közül pedig minden ötödiknek ismeretlen a rendelet. A kkv-k 46 százaléka szerint nem kell foglalkozni a GDPR miatti változásokkal, 19 százalék semmilyen változtatást nem tervez.

A csoport tavalyi döntésével a kkv üzleti szegmens kiszolgálása is a céghez került a nagyvállalati ágazat mellé. A nagyvállalati ágazatban kifejlesztett informatikai, távközlési megoldásokat a kkv-k részére is elérhetővé teszik.

A cégek túlnyomó része az üzletmenet folytonosságára koncentrál, a digitalizációt szükséges rossznak tekinti, miközben az a versenyképességet jelenti. A kkv-k digitális fejlesztése már az 1-2 fős vállalkozások számára is komoly versenyelőnyt jelenthet.

(MTI)

Forrás:kamaraonline.hu

Álláshelyek, munkanélküliek, munkaerő-tartalék: átfogó körkép a KSH-tól

2018. I. negyedévben a KSH megfigyelési körébe tartozó munkáltatók 79,4 ezer üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek; ugyanebben az időszakban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 277 ezer álláskeresőt tartottak nyilván – olvasható a kamaraonline.hu oldalán.

  • 2018. I. negyedévben az ILO definíciója szerinti munkanélküliek („nincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll”) száma az előző év azonos időszakihoz képest 29 ezer fővel 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.
  • A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2018 I. negyedévben 277 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 11 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
  • A versenyszférában 58,8 ezer üres álláshely volt, 7,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
  • A tartósan munkanélkülinek tekinthető 71 ezer fő 36,6 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, 13,7 százalékuk még soha nem dolgozott.

2018. I. negyedévben a KSH évközi munkaügyi adatgyűjtésének megfigyelési körébe tartozó munkáltatók 79,4 ezer olyan üres, vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé). A versenyszférában lévő 58,8 ezer üres álláshely 7,7 százalékkal több a 2017. IV. negyedévinél. Az összes álláshelyhez viszonyítva a legtöbb betöltetlen állás továbbra is az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban van (4,8 százalék). A legnagyobb létszámú nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban 2018. I. negyedévben 23 ezer üres álláshely volt, kb. ezerrel több, mint egy negyedévvel korábban.

Uniós kitekintés

Hazánkhoz hasonlóan az unióban is folyamatosan nő a betöltésre váró álláshelyek száma és aránya. A legutolsó, már publikált adat szerint az EU-28-ban 2017 IV. negyedévében száz álláshelyre 2 betöltésre váró jutott. A tagországok helyzete különbözik, az alacsony munkanélküliség jellemezte tagországokban általában magasabb az üres álláshelyek aránya, míg a válság utóhatásával küzdőket igen alacsony szint jellemzi. Így – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – 2017 IV. negyedévében is Csehországban volt kiugró (4,4 százalék) az üres álláshelyek aránya, ezt követte Belgium (3,4 százalék), valamint Németország (2,8 százalék). Ezzel szemben Görögországban az állások mindössze 0,1 százaléka, Spanyolországban 0,7, Bulgáriában és Portugáliában pedig 0,8 százaléka minősült betöltendőnek. Hazánk 2,4 százalékos arányával közepes helyzetűnek számít, viszont a ráta egy év alatti növekedési üteme a tagországok között a 3. legmagasabb volt.

Mit mondanak az NFSZ számai?

Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett, de attól eltérő módszertan szerint jelzi a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora is, amely a munkáltatóktól folyamatosan beérkező munkaerőigény-bejelentések összesítésén alapul. A munkáltatók elsősorban a támogatott formában betölteni kívánt állások bejelentésében érdekeltek, illetve olyan, alacsony kvalifikációs igényű munkakörökbe keresnek ilyen módon munkavállalókat, amiknél esélyt látnak regisztrált álláskereső kiközvetítésére.

2018 márciusában a foglalkoztatók összesen 135,2 ezer üres álláshelyet jelentettek be az NFSZ-hez, ennek 90 százalékához igényeltek támogatást, és ez utóbbiak 94 százalékát közfoglalkoztatás keretében kívánták betölteni. A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Budapestről és SzabolcsSzatmár-Bereg megyéből érkezett, innen jelentették be az állások 39 százalékát. Összességében 2018. márciusban az NFSZ-nél 223,4 ezer álláslehetőséget tartottak nyilván, amelyből a zárónapon 102,7 ezer maradt betöltetlen.

Munkanélküliek, potenciális munkaerő-tartalék

2018. I. negyedévben az ILO definíciója szerinti munkanélküliek („nincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll”) száma az előző év azonos időszakihoz képest 29 ezer fővel 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama továbbra is viszonylag hosszú: 16,4 hónap. Mivel a hazai munkaerőpiac a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotban van, a munkájukat elvesztők nagy része szinte azonnal el tud helyezkedni, a tartósan, azaz legalább egy éve állást keresők aránya 42 százalék alá csökkent.

A tartósan munkanélkülinek tekinthető 71 ezer fő 36,6 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, 13,7 százalékuk még soha nem dolgozott. A nők (4,3 százalék) és a férfiak (3,5 százalék) munkanélküliségi rátája közötti különbség nőtt. Jelentős, a teljes sokaságra jellemzőt meghaladó javulás következett be a fiatalok (15–24 évesek) munkaerő-piaci helyzetében: munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalék volt, a korábbi évekre jellemző értékek fele-harmada. A pozitív folyamat ellenére a korai iskolaelhagyók, azaz azoknak a 18–24 éves fiataloknak az aránya, akik képzettség nélkül, sőt gyakran alapfokú tanulmányaikat megszakítva lépnek ki az oktatásból, még mindig 12,8 százalék.

A területi különbségek a munkaerő-piaci helyzet általános javulásával párhuzamosan is fennmaradtak. Miközben a munkanélküliségi ráta öt megyében (Vas, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Komárom-Esztergom, Pest) 2 százalék alá süllyedt, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig 9,2 százalék volt. A legkedvezőbb, illetve legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék esetében a munkanélküli rátakülönbség mintegy 8 százalékpont volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2018 I. negyedévben 277 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 11 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A közfoglalkoztatás jóval egyenletesebbé vált, így a 2017. évihez viszonyítva 2018. februárról márciusra jóval kisebb mértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Tíz álláskeresőből 1 pályakezdőnek minősült, akik az első alkalommal regisztrálók jelentős részét adják. A regisztrált álláskeresők között növekszik a pénzbeli ellátásban részesülők aránya, 2018. I. negyedévben már elérte az 54 százalékot. A biztosítási alapon (legfeljebb 3 hónapig) járó álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti speciális juttatásban, illetve álláskeresési segélyben részesülők száma az utóbbi években 60–70 ezer fő körüli szinten stabilizálódott. A szociális ellátásban részesülők létszáma folyamatosan – bár a nyilvántartott álláskeresőkre jellemzőnél valamivel mérsékeltebb ütemben – csökken.

A KSH munkaerő-felmérésében a 15–74 évesek közül átlagosan 305 ezren sorolták be magukat munkanélkülinek, 39 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. 2018. I. negyedévben az ILO-definíció szerinti munkanélküliek száma, valamint a regisztrált álláskeresőké lényegében ezzel azonos mértékben változott.

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. E kategóriába 2018. I. negyedévben 327 ezren tartoztak, ami egyéves időtávban 70 ezer fős csökkenést jelentett, miközben az egyre zsugorodó munkaerő-tartalék területi eloszlása továbbra is igen egyenetlen.

Inaktívak

2018 I. negyedévében is folytatódott a munkavállalási korúnak tekintett (15–64 év közötti) inaktívak számának csökkenése. A legfőbb ok demográfiai, de jelentős szerepet játszik benne az emelkedő, ám nemenként továbbra sem egységes nyugdíjkorhatár is. Ez utóbbi magyarázza azt is, hogy a kategórián belül enyhén emelkedik a nők aránya. 2018. I. negyedévben az egy évvel korábbinál közel 90 ezerrel kisebb létszámú inaktív kategóriába soroltak már közel 63 százaléka volt a nő.

Forrás: kamaraonline.hu

MÜE Klubnap – “GDPR a mindennapokban – Adatvédelem és adatkezelés, ami mindenkire vonatkozik” címmel Dr. Pataki Dezső tart előadást.

Kedves Tagtársaink, Barátaink és Érdeklődők!

A Magyar Üzletasszonyok Egyesülete (MÜE) nevében meghívunk a 2018. június 11-én, hétfőn a H13-ban tartandó klubeseményünkre!

 

Időpont:         2018. június 11(hétfő), 17.30-tól

Helyszín:         H13 Diák-és Vállalkozásfejlesztési Központ1085 Budapest, Horánszky utca 13.

 

Program:
17.30-18.00           Regisztráció

18.00-19.00          „GDPR a mindennapokban – Adatvédelem és adatkezelés, ami mindenkire vonatkozik”  címmel Dr. Pataki Dezső tart előadást.

 

Dr. Pataki Dezső különböző vezetői munkakörökben mintegy 20 éve foglalkozik adatvédelemmel. 2013 óta saját cégén belül a kisvállalkozásoknál felmerülő mindennapi munkaügyi és HR kérdésekben ajánlja segítségét, többek között néhány évig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tanácsadójaként is közreműködve. A KKV szféra szinten minden területéről vannak megbízói, a legkisebb vállalkozástól kezdve, a több telephelyen, nagyobb létszámú munkavállalót foglalkoztató cégig kiterjedően. Jól tudja, milyen állandó fejtörést okoz a megfelelő szakemberek megtalálása, és megtartása egy olyan kitermelhető munkabérrel, hogy mindeközben meg kell találni a megfelelő utat a jogszabályok útvesztőjében is a cég fennmaradása érdekében.

Jelenleg a Clear Solutions Bt. vezetőjeként a 2018. május 25-étől alkalmazandó GDPR, azaz az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete előírásairól, és azok betartásának legfontosabb kérdéseiről tart előadást.

 

Kérjük, hogy részvételi szándékotokat az alábbi regisztrációs linkre kattintva jelezzétek számunkra!

 Regisztrálok

Látogatói díj egy alkalomra: 1 500 Ft (A látogatói díjat a helyszínen készpénzben lehet befizetni.) Éves tagdíj (2018. január 1.- december 31-ig): 10 000 Ft. A tagdíj befizetése lehetővé teszi a részvételt az évente legalább 10 alkalommal megrendezett klubtalálkozóinkon és további rendezvényeinken, valamint az egyesületünk honlapján történő bemutatkozást.  A regisztrációhoz kérjük, küldjétek vissza a kitöltött belépési nyilatkozatot és a tagdíjat utaljátok az alábbi bankszámlára: Budapest Bank Magyar Üzletasszonyok Egyesülete: 10103173-29315200-01003006. A számlát az átutalás alapján utólag küldjük meg részetekre.

 

Szeretettel várunk Benneteket!

a MÜE elnöksége

 

 

Jogi fórum – Civil Információs Centrum Budapest

Meghívó

Sok szeretettel várjuk Önöket soron következő jogi fórumunkra, melynek központi témája a PTK és a PTKÉ 2017. január 1-jei, valamint a Civil törvény (ECTV) és a CNYTV 2017. március 1-jei változásai és a létesítő okirat ezek alapján történő módosítása, az eljárások rendjének leegyszerűsödése, illetve a közhasznúság visszaszerzése lesz.

 

Időpont:

2018. május 15., kedd, 17:00

Helyszín:

H13 Rendezvényközpont

(1085 Budapest, Horánszky u. 13.)

Előadó:

Dr. Benkő Ingrid

a budapesti CIC jogi szaktanácsadója

 

A program ingyenes, a részvétel előzetes regisztráció alapján lehetséges a civil szervezet és a résztvevő nevének megadásával a cic@szazadveg.hu email címen.

Letölthető dokumentum:

 

Lépések a GDPR felé VI. – Különleges adatok a HR-ben

Az adatvédelmi jog, így a GDPR is fokozott védelemben részesíti az úgynevezett különleges adatokat – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.

A sorozat korábbi cikkei
Lépések a GDPR felé I. – Alapok a HR szakember számára
„Szükségesnek érezzük, hogy a GDPR szabályait a munkahelyi adatkezelés szempontjából is elemezzük, ezért cikksorozatunkban a HR-szakemberek számára lényeges pontokat emeljük ki.”
Lépések a GDPR felé II. – Adatkezelési elvek HR szakemberek számára
„Milyen adatkezelési elveknek kell megfelelni a GDPR szerint, amelyek nélkülözhetetlenek a HR tevékenységek körében is?”

Lépések a GDPR felé III. – Milyen jogalapon kezelhetünk HR adatokat?
A GDPR rendelet összesen hat jogalapot határoz meg az adatkezeléssel összefüggésben.
Lépések a GDPR felé IV. – Hogyan fogjunk hozzá?
Az adatvédelemnek minden folyamatot át kell fognia, és minden munkatársnak tisztában kell lennie azzal, hogy az adatvédelmi szempontoknak való megfelelés kulcsfontosságú.
Lépések a GDPR felé V. – Hogyan vizsgáljuk felül a bérszámfejtői szerződéseket?
A GDPR pontosan meghatározza, hogy adatkezelési szempontból milyen tartalmú szerződést kössön egymással az adatkezelő (például egy munkáltató) és az adatfeldolgozó (például a bérszámfejtést megbízottként végző könyvelőiroda vagy ilyen tevékenységre szakosodott cég).

Ilyen különleges adat például a szakszervezeti tagságra vonatkozó adat, az egészségügyi adat vagy éppen a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adat, pl. az arckép – gondoljunk csak a fényképes munkahelyi belépőkártyákra!

Különleges adatnak minősül még a faji vagy etnikai származásra, a politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre utaló személyes adatok, valamint a természetes személy szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adat is – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogja GDPR-mellékletének friss bejegyzésében.

A GDPR alapvetően tiltja ezen különleges adatok kezelését; csak meghatározott korlátok között van erre lehetőség.

Lehetséges a különleges adat kezelése például, ha ahhoz az érintett (például a munkavállaló) kifejezetten hozzájárulását adja. Azonban azt is le kell szögeznünk, hogy a foglalkoztatás területén az adatvédelmi joggyakorlat nem igazán fogadja el a hozzájárulást, mint adatkezelési joglapot, hiszen nem egyenrangú felekről beszélünk a munkaviszony során (munkáltató és munkavállaló).

Lehetséges a különleges adat kezelése akkor is, ha az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges, ha az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező jogszabály, illetve kollektív szerződés ezt lehetővé teszi. Például jogszabály alapján a munkáltató a munkabérből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni (ezáltal a munkáltató kezeli azon adatot, hogy a munkavállaló mely szakszervezet tagja).

Nagyon fontos a HR szakemberek számára, hogy jogszerű a különleges – például az egészségügyi – adatok kezelése, ha munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése érdekében szükséges, jogszabály vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés alapján. Tipikusan ide sorolható a munkaköri egészségügyi alkalmasság felmérése, illetve azon adat, hogy a munkavállaló munkakörére alkalmas-e vagy sem. Hangsúlyozni kell, hogy a foglalkoztatással összefüggő személyes adatokat csak akkor lehet kezelni, ha ezen adatok kezelése olyan szakember által vagy olyan szakember felelőssége mellett történik, aki jogszabályban meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll – ilyen a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat orvosa (üzemorvos).

Ha az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, szintén lehetséges a különleges adat kezelése. Így például ha egy egyházi oktatási intézménynél csak az adott egyház hívei dolgozhatnak, akkor ezen személyes (különleges) adat kezelhető, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára.

 

Forrás: kamaraonline.hu

MEGHÍVÓ PÉNZÜGYI FÓRUMRA – Budapesti Civil Információs Centrum

A Budapesti Civil Információs Centrum tisztelettel meghívja Önt 2018. április 18-án (szerdán) 17:00-kor kezdődő rendezvényére.

 

 

Előadó:

Dr. Orosz Ágnes, a Budapesti CIC pénzügyi szaktanácsadója

Helyszín:

1051 Budapest, Arany János utca 10. – Aranytíz Kultúrház

Program:

17:00 – 18:00 A 2017-es év végi pénzügyi zárás és az éves beszámoló elkészítése

18:00-tól Kérdések és válaszok

A programon való részvétel előzetes regisztráció alapján lehetséges a civil szervezet és a résztvevő nevének megadásával a cic@szazadveg.hu email címen.

Speciális igényét (pl.: jelnyelvi tolmács) a rendezvény előtt minimum négy nappal kérjük, előre jelezni szíveskedjék!

További kérdéseivel keresse a szervezőket az alábbi elérhetőségeken:

Mészáros Orsolya és Bálint Eszter – Budapesti Civil Információs Centrum

+36 1/479-5297 vagy a +36 20/453-1800 telefonszámokon, illetve a cic@szazadveg.hu email címen.

A változtatás jogát fenntartják!

 

Letölthető dokumentum:

 

Forrás: Budapesti Civil Információs Centrum