A kisvállalkozások többségének az energia- és az alapanyagárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelentik a legnagyobb kihívást, ezért felülvizsgálják üzleti stratégiájukat – derült ki a Magyar Bankholding reprezentatív kutatásából.
A válaszadók többségének komoly nehézséget okoznak az árváltozások. A megoldást 43 százalékuk a jelenlegi ügyfélkörnek, 29 százalékuk pedig a több ügyfélnek magasabb áron való értékesítésben látja. Emellett a megkérdezettek 25 százaléka új piacok és üzleti területek bevonásával, 23 százalékuk a működési költségek csökkentésével igyekszik alkalmazkodni az új gazdasági helyzethez.
A kutatás eredményei alapján a vállalkozások 24 százaléka tervez új beszállítót keresni, és 21 százalékuk valósít meg energiahatékonysági beruházást a következő fél évben.
A válaszadók többségének ugyan megemelkedtek az energiaköltségei, de csaknem 60 százalékuk azt jelezte, hogy nem fizetné részletekben a rezsiköltségeket akkor sem, ha erre lehetősége lenne.
A vállalkozások nagyobb része a következő egy évben nem tervez kormányzati támogatást igényelni.
A válaszadók 24 százaléka jelentős, 65 százaléka pedig kis likviditási tartalékkal rendelkezik, míg 12 százaléknak gyakorlatilag nincs tartaléka. A cégek többsége nem tervezi összevonni vagy csökkenteni az igénybe vett banki szolgáltatásokat, termékeket vagy a finanszírozási formák körét a közeljövőben.
A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatás több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével készült. A válaszadó cégek 64 százaléka a szolgáltatóiparban tevékenykedik, működési formáját tekintve kft.-ként, többségében 2-4 közötti alkalmazottat foglalkoztat, nettó árbevétele pedig kevesebb, mint 20 millió forint.
A 2022-es jogszabályi változások, az egyre bővülő adathalmaz, a transzferár–nyilvántartást vizsgáló NAV ellenőrzések növekvő száma miatt a vállalkozások vezetőinek egyre inkább szükségük van arra, hogy a transzferárazásról megfelelő információk birtokában legyenek. A témakörrel kapcsolatos változások, aktualitások összefoglalására konferenciát tartunk.
2023. március 31-én 10 órától a BKIK Széchenyi termében,
amelyre tisztelettel meghívjuk Önt, vagy cége képviselőjét.
Előadóink:
Kiss Péter okleveles jövedelemadó-szakértő, adószakértő Trutax Kft.
dr. Szücs Gábor, ügyvezető a Céginformáció.hu Kft.
Előadóink tájékoztatást adnak arról, hogy a kapcsolat vállalkozás:
• hogyan állapíthatja meg, hogy kötelezett-e a transzferár-nyilvántartásra,
• milyen adóalap-korrekciókat kell végrehajtania akkor is, ha transzferár-nyilvántartásra nem kötelezett
• milyen kötelezettségei vannak, ha transzferár-nyilvántartásra kötelezett,
• hogy tud e kötelezettségeknek eleget tenni?
Az eseményen a transzferár dokumentáció valamennyi fejezete górcső alá kerül, a jelenlévők olyan ismeretek birtokába juthatnak, hogy később akár önállóan is el tudják készíteni az adott dokumentációkat.
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A munkavállalók 53 százaléka hajlandó a lakóhelyéről elköltözni munkahelyváltás miatt a Trenkwalder idei felmérése szerint, szemben a tavalyi 35 százalékkal – ismertette a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég.
A Trenkwalder több mint 3000 munkavállaló válaszait dolgozta fel a vizsgálat során.
A legnagyobb arányban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei (64 százalék), Baranya megyei (65 százalék), és a Vas megyei (69 százalék) emberek költöznének, utóbbi területen azonban jóval magasabb azok aránya (37 százalék), akik külföldre mennének.
A költözés mellett a válaszadók 69 százaléka a jobb megélhetés miatt dönt, de 33 százalék szerint a stabilabb jövő, 32 százalékuknak a több munkalehetőség is számít. Emellett 24 százalék a lakhatásra hivatkozott, 15 százalék az előrelépési lehetőségeket is figyelembe veszi, 12-12 százalék pedig a jobb közhangulat vagy a munkahely megközelíthetősége miatt költözne.
Azok a felmérésben részt vevő dolgozók, akik az országon belül költöznének, legmagasabb arányban Pest megyét, Győr-Moson-Sopron megyét, illetve Budapestet jelölték meg célként.
A munkaerő elvándorlása jelentős kockázatokat és nehézségeket teremt a munkáltatók számára, ezért a belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete jelentős versenyelőnyt jelenthet – mondta G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója.
A Trenkwalder a kutatásban felmérte a munkavállalók elégedettségét is, a 10-es skálán az országos érték egy év alatt fél ponttal 5,9 pontra csökkent, amit a romló gazdasági környezet és ezen belül a munkavállalók helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz a cég szerint.
A legnagyobb elégedettséget Győr-Moson-Sopron megyében mérték, ahol 7,1 pont lett az eredmény, a legkisebb elégedettségi indexe pedig Békés megyének lett 4,6 ponttal.
A kutatás arra is rámutatott: annak ellenére, hogy idén szűkültek az elhelyezkedési lehetőségek, a munkavállalók 53 százaléka érzi kevésbé kockázatosnak a munkahelyváltást, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, a Létesitménygazdálkodási és Épületüzemetetési Szolgáltatók Országos Szövetsége és a fiREG tűzvédelmi adminisztrációs szoftver tisztelettel meghívja Önt a
szakmai napjára, melynek aktuális témája épület üzemeltetőknek, EHS vezetőknek, társasházkezelőknek nyújt segítséget a létesítmények tűzvédelmi követelményeknek megfelelő üzemeltetéséhez, a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások végrehajtásához, költség és időhatékony módon.
HELYSZÍN, IDŐPONT
A konferencia időpontja: 2022. november 09., 9:00 óra
A konferencia helyszíne: Budapest, Budapesti Kereskedelmi és
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahelyváltást is tervez – derült ki a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder szeptember közepén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
A fizetésükkel elégedetlenek 28 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 34 százalék 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelőnek.
A fizetéssel való elégedettség nincs szoros összefüggésben azzal, hogy az illető kapott-e már év közben is béremelést, az elégedetlenek 44 százalékának ugyanis év közben is nőtt a fizetése.
A kutatás szerint az összes válaszadó 8 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 30 százalékkal kedvezőbb állásajánlatért pedig már 68 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat.
A válaszadók 62 százaléka számít arra, hogy romlik az anyagi biztonsága a következő hónapokban, 55 százalék azonban most sem érzi nehezebbnek a szakmájában történő elhelyezkedést, mint egy éve. A gazdasági realitások ugyanakkor megjelentek, egyre jobban érezhetőek kompromisszumok is a munkavállalói elvárásokban. Például az inflációt követő bérnövekedésnél a munkavállalók 67 százaléka már fontosabbnak tartja a munkahelyének biztonságát.
A válaszadók 58 százaléka jelezte, hogy ha jövőre nem emelkednek a juttatásai, akkor biztosan felmondana a munkahelyén. Az összes válaszadó 61 százaléka ugyanakkor megelégedne azzal, hogy 1-2 éves átmeneti időre az emelés egy részét nem anyagi juttatásként kapja, ha munkáltatója nehezebb helyzetben működik – derült ki a Trenkwalder 500 fős felméréséből.
Fenntarthatósági szemléletformálást célzó alprogramot indított kkv-k számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos vállalkozói mentorprogramjában, amelynek országos nyitórendezvényét Székesfehérváron tartották.
A Vállalkozz fenntarthatóan! című programot Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítója és tiszteletbeli elnöke indította el. Hangsúlyozta, a környezettudatos szemléletmód, a vállalkozások működésének zöldítése ma már a kkv-szektor számára is nélkülözhetetlen.
Jelezte, hogy a 2013-ban elfogadott fenntartható fejlődés nemzeti stratégiában minden gazdasági szereplőnek vannak feladatai, a kkv-knak is. Megjegyezte, hogy a hazai környezetvédelmi szabályozások és jogszabályok a világ élmezőnyében vannak, ezek végrehajtásában próbálnak segíteni a mentorprogrammal, „mert nem mindegy, milyen bolygót hagyunk gyermekeinkre és unokáinkra”.
Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy nem kizsákmányolással, hanem intenzív, környezettudatos fejlesztéssel lehetséges a fenntartható fejlődés megvalósítása. Ehhez új szemléletre van szükség, amiben mindenkinek megvan a felelőssége, így a vállalkozóknak is.
Mezősi Balázs, az MKIK szakmai vezetője elmondta, hogy a fenntarthatósági vállalkozói szemléletformálás program mentorvállalatok és szakértők tudására építve, ingyenesen, minimális adminisztráció mellett nyújt tananyagokat, mentorálást és céglátogatási lehetőséget a kkv-k számára, melynek keretében tudást és tapasztalatokat szerezhetnek, fenntarthatósági akciótervet készíthetnek. Kiemelte, hogy a programban való részvétellel értékes Ginop Plusz többletpontok szerezhetők. A program júniusban indul, a jelentkezés folyamatos.
A fenntarthatósági vállalkozói szemléletformálás elsődleges célja, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat arra ösztönözze, hogy mindennapi működésükbe integrálják a fenntarthatósági szempontokat. A most induló program keretein belül e cél elérését tematikus mentorálás, egy kifejezetten a kkv-szektor számára készült, ingyenes e-könyvként elérhető Fenntarthatósági kézikönyv, céglátogatási lehetőségek, valamint szakmai tanácsadók, illetve egy tapasztalt vállalkozókból álló mentorhálózat, valamint a résztvevők egymás közti tudásmegosztása is elősegíti.
A fél éven át tartó program során többek között olyan tématerületeken bővíthetik ismereteiket a jelentkezők, mint a környezettudatos működés gazdasági előnyei, a környezeti fenntarthatóság, a különböző minősítések, tanúsítványok és azok előnyei, integrálása, költségei, valamint az uniós és hazai stratégiák, szabályozások.
A Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi kis- és középvállalkozások támogatására hozta létre a kkv-tervezőt, az új online felület célja, hogy könnyen átlátható, interaktívan kereshető, területi és országos statisztikai adatokkal segítse a kis- és középvállalkozókat (kkv) üzleti döntéseikben.
Az új online felületen, amely a hivatal honlapjáról érhető el, a kkv-k vezetői olyan információkhoz juthatnak hozzá, mint például a környezetükben élő jelenlegi és potenciális vásárlóik átlagos jövedelme, vagy éppen fogyasztási szokásaik. Tájékozódhatnak egyebek mellett az egyes megyék munkaerőpiacáról, a nyilvántartott álláskeresőkről, a turisztikai kínálatáról és keresletéről is. A kkv-tervezőn keresztül egyedi adatkéréssel is fordulhatnak a vállalkozók a KSH felé.
Freid Mónika, a KSH Tájékoztatási Igazgatóságát irányító elnökhelyettese elmondta, egyetlen üzleti vállalkozás sem lehet sikeres az adatok értő feldolgozása nélkül. Az adatalapú üzleti döntések a célcsoportok, a mikrokörnyezet gazdasági-társadalmi statisztikai adatainak ismeretéből indulnak ki, és azok folyamatos nyomon követésével egyszerre mérséklik a működésnél fellépő esetleges veszélyeket, segítenek kijelölni a fejlesztési irányokat is. A kkv-tervező kialakításával a hivatal célja az volt, hogy a rendelkezésére álló adatvagyonnal közvetlenül segítse a vállalkozók, a magyar gazdaság fejlődését.
Az elnökhelyettes kiemelte: a 2021 előzetes adatok szerint a Magyarországon működő mintegy 850 000 kkv, több mint 3 millió munkavállalót foglalkoztatva, az értékesítés nettó árbevételének 41,2 százalékát, a nemzetgazdasági beruházások 32,1 százalékát adta. Ezért nem mindegy, hogy ezek a vállalkozások milyen pályát futnak be, mekkora gazdasági sikereket képesek elérni – fogalmazott a szakember.
A koronavírus ideje alatt a szokásosnál jóval több cég jött létre Magyarországon, de továbbra is kevés az új szereplő, a cégbirodalmak pedig tovább növekednek.
2021 december közepéig több mint 32 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, de közülük csak minden ötödik számít új szereplőnek. A többi új vállalkozás korábbi vállalkozásokhoz köthető vagy tulajdonosokon vagy címkapcsolatokon keresztül. Érdekes módon a koronavírus járvány sem törte meg a korábbi trendet e tekintetben, az elmúlt 2 évben hasonlóan alakult az új szereplők aránya, mint a járványt megelőző években – áll az Opten közleményében.
Az adatok alapján jelenleg az újonnan induló társas vállalkozások 57 százalékénak menedzsmentjében van olyan aláíró vagy tulajdonos, aki először tölt be hasonló szerepkört, 42 százalékukban minden tulajdonos és ügyvezető számít új szereplőnek, és csak 21 százalékuk olyan, amely sem címkapcsolattal, sem személyi kapcsolattal nem köthető korábbi vállalkozáshoz.
A 2020/2021-es adatok azért számítanak meglepetésnek, mert ebben az időszakban a járványt követő gazdasági bizonytalanságnak köszönhetően sokan kerültek kényszerpályára. Válságidőszakban jellemzően több a teljesen új vállalkozó, amely jellemzően alkalmazotti szerepkörben dolgozott korábban. Az a tény, hogy az új szereplők aránya az elmúlt 2 év során nem változott jelentősen, azt jelzi, hogy a munkavállalók vállalkozói irányba terelődése kevéssé volt jellemző, ha kényszerpályára is került valaki, az inkább korábbi vállalkozó lehetett.
Ha a tendenciától függetlenül nézzük az arányokat, megállapítható, hogy nagy részben a magas hazai cégfluktuációnak köszönhető, hogy kevés az új szereplő.
Az újonnan induló vállalkozások várható élettartama viszonylag alacsony, gyorsan cserélődnek a piac szereplői, de a cserélődés inkább csak a vállalkozások szintjén jelenik meg, maguk a vállalkozók és ügyvezetők új vállalkozásoknál folytatják munkájukat.
Még érdekesebb a kép, ha azt nézzük, mennyire szövevényesedik a hazai cégbázis. Az adatok alapján ugyanis egyre több azon vállalkozók száma, amelyek közvetlenül irányítanak számos vállalkozást. Jelenleg több mint 50 ezer vállalkozónak van közvetlen befolyása legalább három vállalkozás felett, a legalább 5 vállalkozáshoz köthető személyek száma megközelíti az 5 ezer főt, de a 10 feletti vállalkozói kapcsolat is 900 főnél jár már. A leglátványosabban ez utóbbi szegmens növekszik, 1 év alatt több mint 80 fő lépett be a 10 feletti céget irányító szegmensbe, míg a korábbi években jóval alacsonyabb volt ez a növekedés.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a számok csak a közvetlen befolyást jelentik, a közvetett befolyásokat is számolva ennél még nagyobb számokkal találkozhatunk. Azon személyek száma, amelyek közvetett módon több mint 5 vállalkozást irányítanak mára már meghaladja a 11 ezer főt, de a 10 céget közvetetten birtokló személyek száma megközelíti a 4 ezer főt!
Jelenleg a tulajdonosok, ügyvezetők 79 százaléka csak 1 vállalkozásban rendelkezik befolyással, ami szintén azt mutatja, hogy a cégalapítások többségében a korábbi cégből történő kiszállást jelentik, vagy a cég teljes magára hagyásával járnak együtt. A frissen alapított cégek esetében az alapítók, aláíró magánszemélyek átlag életkora 41,3 év, ami szintén azt jelzi, hogy nem a friss pályakezdők öntik el a piacot új cégekkel. A cégalapítók átlagéletkora lassan ugyan, de még növekszik, azonban a tendencia alapján 41,5 év környékén be fog állni. A 2000-es évek elején még 40 év alatt volt a cégalapítók átlagéletkora, amely valamelyest eltolódott 2021-re, de nem növekszik tovább, vélhetően sokáig 41-42 év körül fog maradni a cégalapítók átlagéletkora.
