2018. I. negyedévben a KSH megfigyelési körébe tartozó munkáltatók 79,4 ezer üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek; ugyanebben az időszakban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 277 ezer álláskeresőt tartottak nyilván – olvasható a kamaraonline.hu oldalán.

• 2018. I. negyedévben az ILO definíciója szerinti munkanélküliek („nincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll”) száma az előző év azonos időszakihoz képest 29 ezer fővel 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.
• A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2018 I. negyedévben 277 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 11 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
• A versenyszférában 58,8 ezer üres álláshely volt, 7,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
• A tartósan munkanélkülinek tekinthető 71 ezer fő 36,6 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, 13,7 százalékuk még soha nem dolgozott.

2018. I. negyedévben a KSH évközi munkaügyi adatgyűjtésének megfigyelési körébe tartozó munkáltatók 79,4 ezer olyan üres, vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé). A versenyszférában lévő 58,8 ezer üres álláshely 7,7 százalékkal több a 2017. IV. negyedévinél. Az összes álláshelyhez viszonyítva a legtöbb betöltetlen állás továbbra is az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban van (4,8 százalék). A legnagyobb létszámú nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban 2018. I. negyedévben 23 ezer üres álláshely volt, kb. ezerrel több, mint egy negyedévvel korábban.

Uniós kitekintés

Hazánkhoz hasonlóan az unióban is folyamatosan nő a betöltésre váró álláshelyek száma és aránya. A legutolsó, már publikált adat szerint az EU-28-ban 2017 IV. negyedévében száz álláshelyre 2 betöltésre váró jutott. A tagországok helyzete különbözik, az alacsony munkanélküliség jellemezte tagországokban általában magasabb az üres álláshelyek aránya, míg a válság utóhatásával küzdőket igen alacsony szint jellemzi. Így – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – 2017 IV. negyedévében is Csehországban volt kiugró (4,4 százalék) az üres álláshelyek aránya, ezt követte Belgium (3,4 százalék), valamint Németország (2,8 százalék). Ezzel szemben Görögországban az állások mindössze 0,1 százaléka, Spanyolországban 0,7, Bulgáriában és Portugáliában pedig 0,8 százaléka minősült betöltendőnek. Hazánk 2,4 százalékos arányával közepes helyzetűnek számít, viszont a ráta egy év alatti növekedési üteme a tagországok között a 3. legmagasabb volt.

Mit mondanak az NFSZ számai?

Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett, de attól eltérő módszertan szerint jelzi a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora is, amely a munkáltatóktól folyamatosan beérkező munkaerőigény-bejelentések összesítésén alapul. A munkáltatók elsősorban a támogatott formában betölteni kívánt állások bejelentésében érdekeltek, illetve olyan, alacsony kvalifikációs igényű munkakörökbe keresnek ilyen módon munkavállalókat, amiknél esélyt látnak regisztrált álláskereső kiközvetítésére.

2018 márciusában a foglalkoztatók összesen 135,2 ezer üres álláshelyet jelentettek be az NFSZ-hez, ennek 90 százalékához igényeltek támogatást, és ez utóbbiak 94 százalékát közfoglalkoztatás keretében kívánták betölteni. A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Budapestről és SzabolcsSzatmár-Bereg megyéből érkezett, innen jelentették be az állások 39 százalékát. Összességében 2018. márciusban az NFSZ-nél 223,4 ezer álláslehetőséget tartottak nyilván, amelyből a zárónapon 102,7 ezer maradt betöltetlen.

Munkanélküliek, potenciális munkaerő-tartalék

2018. I. negyedévben az ILO definíciója szerinti munkanélküliek („nincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll”) száma az előző év azonos időszakihoz képest 29 ezer fővel 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama továbbra is viszonylag hosszú: 16,4 hónap. Mivel a hazai munkaerőpiac a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotban van, a munkájukat elvesztők nagy része szinte azonnal el tud helyezkedni, a tartósan, azaz legalább egy éve állást keresők aránya 42 százalék alá csökkent.

A tartósan munkanélkülinek tekinthető 71 ezer fő 36,6 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, 13,7 százalékuk még soha nem dolgozott. A nők (4,3 százalék) és a férfiak (3,5 százalék) munkanélküliségi rátája közötti különbség nőtt. Jelentős, a teljes sokaságra jellemzőt meghaladó javulás következett be a fiatalok (15–24 évesek) munkaerő-piaci helyzetében: munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalék volt, a korábbi évekre jellemző értékek fele-harmada. A pozitív folyamat ellenére a korai iskolaelhagyók, azaz azoknak a 18–24 éves fiataloknak az aránya, akik képzettség nélkül, sőt gyakran alapfokú tanulmányaikat megszakítva lépnek ki az oktatásból, még mindig 12,8 százalék.

A területi különbségek a munkaerő-piaci helyzet általános javulásával párhuzamosan is fennmaradtak. Miközben a munkanélküliségi ráta öt megyében (Vas, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Komárom-Esztergom, Pest) 2 százalék alá süllyedt, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig 9,2 százalék volt. A legkedvezőbb, illetve legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék esetében a munkanélküli rátakülönbség mintegy 8 százalékpont volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2018 I. negyedévben 277 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 11 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A közfoglalkoztatás jóval egyenletesebbé vált, így a 2017. évihez viszonyítva 2018. februárról márciusra jóval kisebb mértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Tíz álláskeresőből 1 pályakezdőnek minősült, akik az első alkalommal regisztrálók jelentős részét adják. A regisztrált álláskeresők között növekszik a pénzbeli ellátásban részesülők aránya, 2018. I. negyedévben már elérte az 54 százalékot. A biztosítási alapon (legfeljebb 3 hónapig) járó álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti speciális juttatásban, illetve álláskeresési segélyben részesülők száma az utóbbi években 60–70 ezer fő körüli szinten stabilizálódott. A szociális ellátásban részesülők létszáma folyamatosan – bár a nyilvántartott álláskeresőkre jellemzőnél valamivel mérsékeltebb ütemben – csökken.

A KSH munkaerő-felmérésében a 15–74 évesek közül átlagosan 305 ezren sorolták be magukat munkanélkülinek, 39 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. 2018. I. negyedévben az ILO-definíció szerinti munkanélküliek száma, valamint a regisztrált álláskeresőké lényegében ezzel azonos mértékben változott.

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. E kategóriába 2018. I. negyedévben 327 ezren tartoztak, ami egyéves időtávban 70 ezer fős csökkenést jelentett, miközben az egyre zsugorodó munkaerő-tartalék területi eloszlása továbbra is igen egyenetlen.

Inaktívak

2018 I. negyedévében is folytatódott a munkavállalási korúnak tekintett (15–64 év közötti) inaktívak számának csökkenése. A legfőbb ok demográfiai, de jelentős szerepet játszik benne az emelkedő, ám nemenként továbbra sem egységes nyugdíjkorhatár is. Ez utóbbi magyarázza azt is, hogy a kategórián belül enyhén emelkedik a nők aránya. 2018. I. negyedévben az egy évvel korábbinál közel 90 ezerrel kisebb létszámú inaktív kategóriába soroltak már közel 63 százaléka volt a nő.